Magyar filmvagyon és digitális jogok
2009. január 31.
2009. január 30. (SZTI) - Megkezdődött a 40. Magyar Filmszemle háromnapos, digitális technológiai témájú kísérőrendezvénye. A Budapest Kongresszusi Központ Bartók termében, a seregszemle negyedik napján a szerzői és digitális jogok magyar filmvagyonnal összefüggő kapcsolatáról beszéltek a szakma képviselői.
Gyürey Vera, a Nemzeti Filmarchívum igazgatója hangsúlyozta, hogy filmvagyonként véleménye szerint nem csak az 1987-ig megszületett játékfilmeket kéne kezelni, hanem minden mozgóképes alkotást, ide értve a rövidfilmeket, dokumentumfilemeket, ismeretterjesztő filmeket. Az igazgatónő beszélt arról, hogy a pillanatnyilag 150 játékfilm digitalizált anyagával rendelkezik az intézet, de mivel egy film digitalizálási és restaurálási költsége öt-hatszázezer forint között mozog, így az archívum inkább pályázatot ír ki a digitalizációra.
Dr. Financsek Zsuzsa a FilmJus, Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogtanácsosa a szerzői joggal védett, de ismeretlen alkotótól származó „árva művek" problémájáról is beszélt, amely egyre komolyabb problémát jelent a tartalomszolgáltatóknak és a felhasználóknak. Az új szabályozás értelmében minden olyan mű felhasználásánál, amelynek szerzője nem ismert, ahhoz a szabadalmi hivatalhoz lehet fordulni, amely öt évre tud kiadni nem kizárólagos felhasználói engedélyt, s amely csak a Magyar Köztársaság területén alkalmazható, de mindez nem vonatkozik a közös jogkezelésben lévő művekre.
A digitális jogcsaládba Dr. Financsek elmondása szerint beletartozik a videófelhasználás joga, és a lehívásos felhasználás joga, amelyekkel a filmek alkotói rendelkeznek. A jogtanácsos utalt arra is, hogy több mint 1600 film esetében kellett mostanában a digitális terjesztés miatt a jogi helyzetet tisztázni. A megoldásként a közös jogkezelést említette, ami azt foglalja magában, hogy minden engedélyt egy egyesülettől kell megszerezni, és nekik kell befizetni a szükséges pénzt. A közös jogkezelő szervet a FilmJus, az Artisjus, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, a Hungart és az Előadóművészi Jogvédő Iroda együttesen alkotja.
Dr. Sár Csaba ügyvéd a filmjogok rendezésével kapcsolatban problémának látja, hogy miután a filmek döntő többsége évtizedekig a Mafilm állami vállalatnál készült, azonban miután a céget 1995-ben jogutód nélkül megszüntették, hiányzik minden olyan rendelkezés, amely a szerzői jogokra vonatkozna, és így a Mafilm esetében nem lehet filmelőállítói szomszédos jogokról beszélni. Dr. Sár Csaba szerint a kérdéses esetekben meg kell vizsgálni, hogy az adott film mikor készült, és ha megszakadt a jogalanyisági lánc, akkor az adott filmen nem áll fenn filmelőállítói szomszédos jog, ilyen jog tehát nem illeti meg a magyar államot sem, ez azonban nem érinti a Filmarchívum magyar filmekkel kapcsolatos szerzői jogait.
